Aktualitások
» Önkéntes szabványalkalmazás
Az általános építőipari vélekedés szerint a szabványokat nem kötelező alkalmazni. Miért van szükség a szabványokra? Mi a szabvány feladata? Mire vonatkozik az önkéntesség?
Az alkalmazás önkéntessége nem azt jelenti, hogy mindenki maga dönti el, hogy a szabványban megfogalmazott módszereket (mintavétel, vizsgálati módszer, minősítés, értékelés) alkalmazza-e, vagy sem. Ha az alkalmazó más előírás szerint jár el, akkor egyedi módszerekkel neki kell igazolnia a szerkezetre vonatkozó szabványban foglalt műszaki követelményeknek való megfelelőséget. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint ugyanis igazolandó, hogy „a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű”.
Az alkalmazás önkéntessége nem azt jelenti, hogy mindenki maga dönti el, hogy a szabványban megfogalmazott módszereket (mintavétel, vizsgálati módszer, minősítés, értékelés) alkalmazza-e, vagy sem. Ha az alkalmazó más előírás szerint jár el, akkor egyedi módszerekkel neki kell igazolnia a szerkezetre vonatkozó szabványban foglalt műszaki követelményeknek való megfelelőséget. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint ugyanis igazolandó, hogy „a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű”.
» Építőipari minőség
Az építőipari minőségnek kettős jelentéstartalma van. A fogalom egyrészt elvárás az épülettel/szerkezettel szemben, másrészt értékelést is jelent az épület/szerkezet megfelelőségéről. Meg kell tehát különböztetni a két, hasonló módon használt kifejezést.
A tervezett szerkezet minőségi szintje: a megvalósítandó épület szerkezeteivel szemben támasztott, előre meghatározott követelmény, elvárás. Az elkészült szerkezet minősége: a szerkezet olyan jellemzője, amely – az ellenőrzés eredményeképpen – megfelel, vagy nem felel meg az előre meghatározott igénynek. Az elkészült szerkezet minőségét csak az előre definiált kritériumok szempontjából értelmezhetjük, tehát újabb – menet közben kitalált – kritériumok nem befolyásolhatják azt. Egy elkészült szerkezet minőségi szempontból csak akkor kaphat pozitív megítélést, ha az összes, előre definiált feltételnek maradéktalanul megfelel. Ekkor mondhatjuk azt, hogy „jó minőségű munka”.
A tervezett szerkezet minőségi szintje: a megvalósítandó épület szerkezeteivel szemben támasztott, előre meghatározott követelmény, elvárás. Az elkészült szerkezet minősége: a szerkezet olyan jellemzője, amely – az ellenőrzés eredményeképpen – megfelel, vagy nem felel meg az előre meghatározott igénynek. Az elkészült szerkezet minőségét csak az előre definiált kritériumok szempontjából értelmezhetjük, tehát újabb – menet közben kitalált – kritériumok nem befolyásolhatják azt. Egy elkészült szerkezet minőségi szempontból csak akkor kaphat pozitív megítélést, ha az összes, előre definiált feltételnek maradéktalanul megfelel. Ekkor mondhatjuk azt, hogy „jó minőségű munka”.
»„I.o. minőségben”
Ha azt a kifejezést halljuk, hogy „I.o. minőségben”, azt feltételezzük, hogy a szerkezet tökéletes. Mind a felhasznált anyagok minősége, mind a szerkezetnek a tervek szerinti milliméter pontos elkészítése, használhatósága, illetve a végleges megjelenési módja szempontjából is.
Az építőipari szabályozások területén azonban nincs ilyen meghatározás, hogy „I.o. minőségben”. Az MSZ 04-800 szabvány használ ugyan egy hasonló fogalmat: „I. minőségi osztályú” szerkezet. Ez a fogalom azonban nem a szerkezettel szemben támasztott követelmény, hanem a szerkezet minősítésének egy lehetséges eredménye, ahol a véletlenszerűen kiválasztott minták 90%-a I. minőségi osztályú.
Az építőipari szabályozások területén azonban nincs ilyen meghatározás, hogy „I.o. minőségben”. Az MSZ 04-800 szabvány használ ugyan egy hasonló fogalmat: „I. minőségi osztályú” szerkezet. Ez a fogalom azonban nem a szerkezettel szemben támasztott követelmény, hanem a szerkezet minősítésének egy lehetséges eredménye, ahol a véletlenszerűen kiválasztott minták 90%-a I. minőségi osztályú.
» Az új szabvány (MSZ 24803) alkalmazása
Az elkészült szerkezetekre vonatkozó magyar szabványok (MSZ-04-803-as szabványsorozat) elavultak. Használatuk félreértésekre, ellentmondásokra adnak okot.
MSZ 24803-1:2010 újdonságai, hogy bevezeti a követelményszintek fogalmát. Megkülönböztet ALAP, NORMÁL, MAGAS, KÜLÖNLEGES követelményszintet, amelyekhez vizsgálati szempontonként eltérő tűrési értéket/tűrési követelményt rendel. Ezekből a követelményszintekből kell a tervezőnek választania, az épület (helyiség) funkcióját és az építtető igényeit szem előtt tartva. A szabvány dokumentálási előírásokkal behatárolja a résztvevőknek a szerkezet megjelenési módjával kapcsolatos feladatait. A mintavételezés fogalmát megszüntetve az elkészült szerkezet minden részének meg kell felelnie az előírt követelménynek. Nincs előre meghatározott mintavételi szám, csak ott kell vizsgálni, ahol szemrevételezés során „bizonytalanság merül fel”. Egyértelművé teszi a minősítés folyamatát és a lehetséges minősítéseket, amellyel az egyértelműséget segíti elő.
MSZ 24803-1:2010 újdonságai, hogy bevezeti a követelményszintek fogalmát. Megkülönböztet ALAP, NORMÁL, MAGAS, KÜLÖNLEGES követelményszintet, amelyekhez vizsgálati szempontonként eltérő tűrési értéket/tűrési követelményt rendel. Ezekből a követelményszintekből kell a tervezőnek választania, az épület (helyiség) funkcióját és az építtető igényeit szem előtt tartva. A szabvány dokumentálási előírásokkal behatárolja a résztvevőknek a szerkezet megjelenési módjával kapcsolatos feladatait. A mintavételezés fogalmát megszüntetve az elkészült szerkezet minden részének meg kell felelnie az előírt követelménynek. Nincs előre meghatározott mintavételi szám, csak ott kell vizsgálni, ahol szemrevételezés során „bizonytalanság merül fel”. Egyértelművé teszi a minősítés folyamatát és a lehetséges minősítéseket, amellyel az egyértelműséget segíti elő.
» Építőipari jogszabályok
Az építőiparban tevékenykedőknek több jogszabályt kellene ismernie. Az Építési Törvényt, az OTÉK előírásait és a 2009-ben megjelent kormányrendeleteket, különösen a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet.
Többek között azért van szükség ezek ismeretére, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy milyen felelősséget és kötelezettséget jelentenek számára a szerződések, megállapodások és különösen a nyilatkozatok. (lásd tervezői, tervellenőri és felelős műszaki vezetői nyilatkozat.)
